PAF 1980-ban született, 2004-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, mestere Klimó Károly volt. 2021-ben szerezte meg Doktori DLA fokozatát a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán, Valkó László professor emeritus témavezetésével. PAF festészetében formák, színek és anyagok találkozásai különlegesen fontos szerephez jutnak. Egymástól különböző, összeférhetetlen faktúrák harmóniáját teremti meg, az anyagok találkozásai mentén pedig képterek jönnek létre, amelyek egymásnak feszülve, egymással párbeszédben állva alkotják meg a képet magát. A festőt bátor, már-már agresszív színkezelés jellemzi, amely tovább mélyíti a matériák sokaságában tobzódó festményeket. Legújabb műveiben központi elem a figura, amely mintegy megküzd magáért az anyagok és színek által létrehozott erőtérben. Ezek együtthatva nem általános üzeneteket közölnek, hanem érzeteket, érzelmeket, lelkiállapotokat mutatnak meg. A PAF festmények a művész belső világába kalauzolnak, minden képen egy történet, egy titok tárul elénk. Mindez a nézőt saját küzdelmeihez, bánatához, szerelmeihez és boldogságához, azaz önmagához juttatja el. PAF képeit nézve kénytelenek vagyunk magunkba is nézni, és általuk megvívni azokat a harcokat, amelyeket anyagok, színek és alakok vívnak a szemünk előtt.