Magyarország rejtett kincsei

Borsos Mihály fotográfiái – Horváth György esszéi

A Magyar Nemzeti Galériában, 2001-ben Borsos Mihály fotográfiáiból rendezett „Historicum” című kiállítás anyagából készült album.

Részlet a 2001-es kiállításvezetőből:

HISTORICUM

Járatlan utakon

Fotográfiák az ezeréves Magyarországról

A Pannon GSM-nek és a Magyar Nemzeti Galériának együttmuködésük elsõ percétõl fogva közös becsvágya a magyar történelem és a magyar kultúra emlékeinek felfedezése, megõrzése és dokumentálása.

Szövetségük újabb gyümölcse ez a Magyar Nemzeti Galériában május 24-én megnyíló – és augusztus 20-áig látogatható – kiállítás, melyen közel száz magyar mûemléket, mûvészeti alkotást, történelmi helyszínt mutatnak meg a múzeum látogatóinak.

Sajátos országjáráson készítette Borsos Mihály ezeket a felvételeket. A Pannon GSM támogatásával kelettõl nyugatig, északtól délig járta az utakat. Felkeresett falusi templomokat és várakat, nemesi kúriákat és polgári otthonokat, járt múzeumokban, remetebarlangokban, volt történelmi emlékhelyeken és temetõkben. Elkerülte viszont a városokat, el az idegenforgalom útvonalait és kedvenc helyszíneit. Feladata úgy volt kiszabva ugyanis, hogy meg kell néznie – és meg kell mutatnia; mennyi olyan kincs van körülöttünk, amelyre nem esik fény, ami nem kap nyilvánosságot, pedig megérdemelné. Útjaihoz és úti céljainak kijelöléséhez többféle segítséget is kapott. A múzeum könyvekkel, Horváth György mûvészettörténész tanácsokkal látta el. És kézrõl kézre adták a meglátogatott helységek lakói: a lefényképezett templomok papjai, a községi elöljáróságok, az alkalmi segítõk és útbaigazítók. Mindegyik tudott még valami szépet, ismert valami különöset a magáé mellett. Küldték a szomszéd faluba, olykor a szomszéd megyébe, újabb templomhoz, régi hídhoz, öreg malomhoz, százados fához, magányos pusztai toronyhoz.

A két esztendõn át tartott utazásnak több ezernyi fénykép lett az eredménye. Mindegyik vállaltan szubjektív. A helyszínek kiválasztásában épp úgy, mint az egyes tárgyak interpretálásában: Borsos Mihály nem mûemléki szakfotográfiákat készített, hanem saját látásmódja szerint fényképezte le a fölkeresett helyeket.

Ami ebbõl a több ezer fényképbõl most kiállításra kerül a Magyar Nemzeti Galériában – kétszáznál több fotó a közel száz helyszínrõl – szûkített, de nem szegényített válogatás az egész anyagból. Átfogja az országot: mind a tizenkilenc megyébol belékerült legalább két emlék. És átfogja a millenniumi idõt: a beválasztott legkorábbi épület – a tarnaszentmáriai Sarlós Boldogasszony templom bizonnyal állt már Szent István koronázása elõtt is – a legifjabbat – Aba Novák Vilmos falképét a jászszentandrási templomban – pedig az alig múlt XX. század tette hozzá a magyar kultúrához.