Az időbeliség képi megjelenítése nagyszabású művészi vállalás. PAF „Hidden Time” című műve első ránézésre az időt mechanikus szerkezetként értelmezi, amennyiben festményének durva felületébe vájt körök egy órabelső egymásba kapcsolódó fogaskerekeit idézik. A festmény középpontjában, minden elem találkozási pontjaként egy számlappal ellátott óra látható. A PAF által így ábrázolt idő mérhető, objektív. Az időbeliség azonban nem merül ki ennyiben, a festmény sötét színei, homok és pigment elegyéből adódó érdes, rejtélyes felülete, belső tereinek végtelensége sem tárgyának egyszerűségét, kézzel foghatóságát sugallják. A kép technikai komplexitása a gondolati sokrétűség lehetőségét hordozza: szól a mindannyiunk számára hozzáférhető időről, a privát, szubjektív időről, de a műalkotás saját idejéről is. Az alkotást vertikálisan kettészelő égővörös gesztus – amely lehet az idő működésébe való beavatkozás – uralja a festmény egészét. Ezzel a nagy erejű gesztussal PAF birtokba veszi a megismerhetetlent „Hidden Time” című művén.

fotó: misi

írta: Máté Zsófi

Hidden Time (100x50cm, vegyes technika, fatábla, 2013)