Esse Bánki Ákos „Kék szoba” című festményével búcsúzunk a Percepciók 3.-evolutio- kiállítástól. A hatalmas vászon legnagyobb erénye a mozgalmasság, amely a perspektíva játékosságának köszönhető. Egy kék színben megálmodott szobabelsőt látunk, melynek alkotóelemeit a művész fantázia-tevékenysége…
Szabó György Munkácsy-díjas szobrász négy műtárggyal szerepel a Percepciók 3.- evolutio- kiállításon. „A mágus háza” című nagyméretű alkotást tekintem kiindulópontnak, amelynek formavilágát és motívumait az „Ördögszekér”, a „Napkulcs” és az „Eredet” című művek is örökölték….
Incze Mózes „Karanténban” című festménye a Percepciók 3. – evolutio – tematikus kiállításra készült. A mű reflektál az emberi faj eredetére, az ember és az állat közti leplezhetetlenül szoros kapcsolatra. A képen egy csimpánzot látunk,…
Hencze Tamás „Párhuzamos fények” című sorozatában fontos szerephez jutnak az élénk színek. Harsány sárgák, kékek szokatlanul nagy teret kapnak a vásznakon. Az általam elemzésre választott „Párhuzamos fények XVII” ezzel szemben mellőzi ezeket, a higgadt fekete-szürke-fehér…
Rendhagyó módon közzétesszük Seregi Tamás esztéta írását, mely Hencze Tamás kiállításának megnyitóján hangzott el. Gesztus és dekorativitás – Hencze Tamás legújabb festményeiről A festészet veszélyes dolog, sőt köz- és önveszélyes. A közveszélyt közelebbről úgy hívják,…
Rajcsók Attila „Időkapszula” című műve először Párizsban került kiállításra, s a szobrász eddigi pályájára jellemző formavilágot gondolja tovább. Rajcsók számára rendkívül fontos a természet elemeit alapul véve lebontani, majd újraépíteni, s ezzel átértelmezni az organikus…
Csík István „Lengyelországi emlék” című festményén egy geometriai alakzatokból felépülő városrészletet látunk. Épületek, utcák egyfajta expresszionizmusba hajló sűrítményként jelennek meg. A látvány egyértelműen nem a valóság leképezése, hanem az egyéni perspektíva, a tudat és a…
„Nem volna szép, ha égre kelne/ az éji folyó csillaga.”- írja József Attila, arra utalva, hogy a művészet utánozhatja a valóságot, de annak nyomába nem érhet, és nem is ez a célja. Ezt a gondolatiságot…
Csík István művéről, az „Ég, hegy, víz”-ről címe alapján azt gondolhatjuk, hogy hagyományos tájfestészeti alkotással van dolgunk. Ám a Munkácsy-díjas mester célja nem a természet reprezentálása, hanem egy mélyebb, elemibb struktúra feltárása az absztrakció eszközével….
Rajcsók Attila és PAF közös alkotása, az „Időfonat”, két művész, két művészeti ág, két gondolatvilág összekapcsolódása, egyszersmind a vegytiszta művészi alázat tárgyi megvalósulása. Ehhez elengedhetetlen a nyitottság, az alkotók, és a mű részéről egyaránt. Rajcsók…
Incze Mózes „Folyamat” című festménye pillanatkép. Nem tudjuk mi az a cselekvés, ami a képen zajlik, nem ismerjük sem előzményét, sem a következményét. Amit látunk, az egy kimerevített, vég nélküli, néma momentum. Egy ruháit magára…
Incze Mózes „Prototípus” című festménye egy átmeneti állapotot, egy köztes létezőt jelenít meg. A képen látható alak testének két oldala látszólag két különböző szféra attribútumait viseli. Bal válláról fehér ing csüng, amelyre tekinthetünk az evilági…
Borbély László „Floors kastély – Skócia” című festménye nem pusztán egy létező épület képmása. A művész nem a valóság pontos ábrázolását végzi, érdeklődésének fókuszában a különböző látásmódok vegyítése áll, s hogy ezek egyszerre váljanak láthatóvá….
Rajcsók Attila „Bölcső” című művének formavilága megannyi értelmezési lehetőséget kínál a néző számára. A letisztult, steril, rétegesen hegesztett hófehér acélszobor egymásba ágyazott, mégis elkülöníthető részei egy folyamatot jelenítenek meg. Mintha a szemünk előtt csírázna ki…
Csáki Róbert „Garde Dame” és „Esti randevú” című táblaképei finom narratívát bontanak ki, mintha csak egy regény egymást követői jelenetei volnának. A „Garde dame”-on két nőalakot látunk, egy jómódú hölgyet és annak sötét vásznakba burkolózó…